udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
61
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61
Névmutató:
Czika Tihamér
2008. szeptember 16.
Tisztújító kongresszus összehívását sürgeti a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. Gergely Balázs, a párt kolozsvári szervezetének elnöke kijelentette: október 1-ig választ várnak a párt országos elnökségétől a kongresszus megtartásának esetleges időpontjára vonatkozólag. Gergely Balázs az RMDSZ-jelöltekről úgy vélte: minden idők leggyengébb csapatának tartja, kiemelve Czika Tihamér személyét, aki több megnyilvánulásával is bebizonyította, nem alkalmas arra, hogy a közösség érdekeit és elvárásait képviselje. Czika Tihamér – aki az RMDSZ színeiben indul képviselőjelöltként az őszi parlamenti választásokon – állásfoglalásában leszögezte: „Szerencsére az RMDSZ nem az MPP ízlése szerint állítja jelöltjeit, mert ha így lenne akkor rég bajban lennénk. ” /P. A. M. : Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2008. október 1.
Az RMDSZ hosszú időn keresztül takargatta a magyarországi baloldalhoz fűződő kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan a szervezet sajtóholdudvara egyfajta konszolidált, finoman nemzeti hangvételt ütött meg. Az RMDSZ szemérmeskedése megszűnőfélben van. A választók nagy részét csak az olyan direkt kitételek sokkolják, mint Szent István jobbjának tetemcafatként való említése, vagy esetleg a Szent Korona tökfödőnek csúfolása. (Majsai Tamás írása a Magyar Narancsban). Másrészt egyre kevesebben olvasnak írott sajtót. E helyzetben az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. Mindeközben az RMDSZ egyre nyíltabban kokettál az SZDSZ-szel és az MSZP-vel, írta Borbély Zsolt Attila. Ide illeszkedik az is, hogy Markó Béla az Élet és Irodalomban írta meg vallomását az RMDSZ és az MPP viszonyrendszeréről. Ebben Markó kifejtette, hogy Tőkés Lászlóval azért nem jött létre a megegyezés, mert az ő lételeme az ellenkezés. Borbély Zsolt Attila emlékeztetett: mindaddig, amíg az RMDSZ az autonómia építésének útján haladt, addig Tőkés László és Markó Béla együttműködése kifogástalan volt. A Neptun ügyben sem ők feszültek egymásnak, Azután jött Nagy Benedek támadása a tiszteletbeli elnök ellen, amit a hivatalos vezetés hátulról fedezett, majd Markóék balfordulata. Tőkés László az autonómia markói tagadására mondott csak mindenkoron nemet, éppen az autonómia igenlésének jegyében, hangsúlyozta a cikkíró. Markó azt akarja igazolni, hogy Orbán Viktor nem is a magyar egységet, hanem valójában a magyar széthúzást kívánta elősegíteni. Ez a belemagyarázás arra a kérdésre is választ ad, hogy Markó Béla miért az Élet és Irodalomban s nem a Heti Válaszban közölte pamfletjét. /Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Majsai írása: „El lehet temetni példának okáért a náci Horthyt, kísérgetni lehet István király tetemcafatját és soha nem használt tökfödőjét, kongatni lehet a vészharangot különféle nemzetszaporulati ügyekben vagy mondjuk eutanázia- /veszélyben az utolsó kenet!/ és hálószobakérdésekben. ” /Majsai Tamás: Dávid és Jonatán. Egyházak, keresztények, Biblia és homoszexualitás, Magyar Narancs, 2001. aug. 30./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19.2008. október 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök Egy elmaradt egyezség története címmel hosszabb írást jelentetett meg a magyarországi Élet és Irodalom című hetilapban, megpróbálta a magyarországi olvasó számára is értelmezni azokat a folyamatokat, amelyek a romániai magyar politizálásban az utóbbi közel két évtizedben végbementek. Markó felvázolta a magukat racionálisnak tartó politizálók és a nemzeti retorikájú radikálisok közötti véleménykülönbségeket. Markó úgy látja, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő az örök ellenzéki szerepében érzi magát a legjobban, Orbán Viktor Fidesz-elnök legfontosabb érdekének pedig azt tartja, hogy „az erdélyi MPP-nek RMDSZ-ernyő alatti parlamentbe juttatásával saját politizálása számára barkácsolhatna össze olyan eszközt, amellyel esetleg még az ágakat is el lehetne fűrészelni az RMDSZ alatt. ” Markó azt mondta ezzel, hogy az RMDSZ-t egyik magyarországi párt sem tudta becsábítani kizárólag a saját holdudvarába. Erdélyben elsősorban az MPP-tábor próbálta ízekre szedni az RMDSZ-elnök írását. Az Erdélyi Riport hetilap sorra vette és elítélte azokat, akik Markó írását támadták. Papp Kincses Emese szerint, ha a szellemi és anyagi kultúrjavak elosztási szintjén keressük az erdélyi magyar egységet, csalódni kell, hiszen szakadék tátong a szűk gazdasági és politikai elit és a nemzeti közösség többi része között. Papp Kincses Emese pedig olyan társadalmi egység, egyenlőség, illetve egyenlőtlenség nevében írta sorait, amelyen a különbségek megszüntetését célzó diktatórikus és utópisztikus társadalmi berendezkedés sem tudott segíteni, írta az Erdélyi Riport. Az erdélyi magyar politikai, gazdasági és társadalmi elit azonban nem csupán kiváltságosabb helyzetbe került RMDSZ-es tisztségviselőkből áll, hanem legalább ugyanilyen arányban találni magas polcra került személyeket a másik oldalon is, érvelt a hetilap. Érdekcsoportok szövetkeznek egymással, „befolyásukat a közpénzekről döntéseket hozó országos és helyi vezetőségekre már nem is tagadja senki”, olvasható az Erdélyi Riportban. Papp Kincses Emese szerint az RMDSZ nem foglalkozik az autonómiával, illetve ha igen, akkor demagóg célokból. Az Erdélyi Riport szerint a dr. Csapó József-féle autonómia tervezet „központosított, diktatórikus rendszert, egyfajta nemzetállamot szeretne meghonosítani egy olyan országban, amely ha lassan is, de demokratizálódik”. Vannak azután olyan cikkek, amelyek Markó Bélát személyesen támadják. Az egyik írás szerint „Be akarja csapni az erdélyi magyar szavazókat. ” Egy másik, Markó írásának ürügyén, bizonyos erdélyi magyar lapokat vádol: „…az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó vagy a nagy múltú, de szellemileg teljesen lepusztított A Hét nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. A majdani vélemény-multiplikátorokét. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már csak merő véletlenségből beszélnek magyarul, primer értékiránytűik teljesen függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. ” Az Erdélyi Riport válaszol erre: „Alighanem a szerző úgy gondolja: a magyar nemzeti értékrendbe nem fér bele a nyitott, európai, a más népeket is megbecsülő gondolkodás, ahogyan az erdélyi fiatalok jelentős része teszi, hanem csak az ős- vagy a búsmagyarkodás. ” /Székedi Ferenc: Elvek és elvtelenségek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 9. Papp Kincses Emese: Erdélyi kecske és káposzta – Reflexió Markó Béla helyzetelemzésére. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. szept. 26., 27. Székedi Ferenc nem nevezte meg, milyen cikkeket ítélt el, ezek között van: Román Győző: Csúsztatásos közelmúlt, hazug jelen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1. Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1.2008. október 11.
A választások előtti időszakban ugrásszerűen megnövekedik a pálfordulások száma. Azok, akik négy éven keresztül nem tettek semmit, most hirtelen lázasan munkába fognak – igyekeznek minél jobban meggyőzni minket arról, hogy mennyit tettek a „magyarságért”. Az viszont megdöbbentő, hogy valaki teljes nézőpontváltáson megy keresztül, legalábbis látszólag. Eddig pocskondiázta, igyekezett aláásni az egyház tekintélyét hangsúlyozván, hogy erre az intézményre egyáltalán nincs is szükség, most meg hirtelen fontosnak tartja a nemzeti értékek ápolását, továbbvitelét. A választások előtti időszakban a kisebb településeken, szinte kivétel nélkül a parókiát keresik fel a kampányolók. Czika Tihamér és honlapja az utóbbi pár napban szintén ilyen szembeötlő pálforduláson ment keresztül. Azon az oldalon, ahol eddig rengeteg egyházellenes cikket lehetett olvasni, most a képviselőjelölt hosszasan ecseteli, hogy az értékek őrzése mennyire fontos. /Hover Zsolt lelkipásztor: A pálfordulás időszaka! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./2008. október 15.
Szórványvidéken nehéz a jelentősebb események alkalmával összegyűjteni a fogyatkozó magyarságot. Lehetőleg több megünneplendő eseményt össze kell hangolni, ily módon nagyobb közönséget toborozni. Ezt tette az aranyosgyéresi református egyház és az RMDSZ is: október 12-én egyszerre ünnepelték meg az öregek október elsejei világnapját, az aradi vértanúkra is emlékeztek, ugyanakkor a helybeliek találkozhattak Pethő Zsigmond és Czika Tihamér szenátor- és képviselőjelölttel. A templom kertjében megkoszorúzták a második világháborúban hősi halált halt honvédek tiszteletére elhelyezett emléktáblát. A fiataloknak az RMDSZ október 17-én szüreti bált szervez. /Schmidt Jenő: Közös ünnepek Aranyosgyéresen Pénteken szüreti bál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2009. január 23.
Csutak István írásait ritkán érti, jegyezte meg Czika Tihamér kisebbségjogi doktorandus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének jogi és kommunikációs tanácsadója, így volt ez az RMDSZ: mer-e tovább lépni? című írásával is. Csutaknak igaza van abban, hogy az erdélyi magyar vezetők mentalitása nem sokban tér el a körülöttük ténykedő románokétól. Az RMDSZ megerősödéshez felkészült emberanyag kell, lehetőleg fiatal. Másodsorban őszinte szembenézés szükséges. Ráér-e az elnök vagy a szervezettel foglalkozni, vagy a funkcióját csak a sajtókommunikációban meríti ki? Van-e információn arról, hogy egy-egy területi, vidéki vagy városnegyedi szervezet működik-e, van-e közösségi élete? Vissza kell hozni a szövetségbe a mozgalmi szerveződést. Az legyen a cél, hogy a magyar pozíciók ne a politikától függjenek. Szükséges a kulturális autonómia kiharcolása. Elsősorban az anyanyelvhasználat területén vannak súlyos gondok, annak ellenére, hogy több rendelkezés már 7–8 éve életbe lépett. Az RMDSZ-nek egy jól szervezett kisebbségi jogsértéseket összegyűjtő, feldolgozó és továbbító hálózatot kell működtetni. – Tisztázni kell az autonómia fogalmát. Az erdélyi magyarság területileg nagyon tagolt. A különböző kisrégiókban élő magyar közösségek eltérő viszonyok között élnek, hiányzik az erdélyi magyar szolidaritás. Kész csoda, hogy sikerült ilyen szinten összetartani ezt a több mint 500 kilométeren szétszórt „társadalmat”, Czika szerint ebben az RMDSZ-nek vitathatatlan érdeme van. Azonban ki lehetne alakítani az Erdélyen belüli testvértelepülési, testvériskolai viszonyokat. Meglátogathatnák egymást, megismerhetnék egymást. Ki lehetne adni tájékoztató füzeteket, lehetne készíteni régiókat bemutató dokumentumfilmeket, szétszórni ezeket egymás között. Kötelezővé kellene tenni Erdély etnikai térképének kifüggesztését minden iskolai könyvtárban. A legnagyobb gond a magyarság demográfiai csökkenése, ezt mutatja be Csata István és Kiss Tamás Népesedési perspektívák című kötete. Stratégiákat kellene építeni e települések kulturális értékeinek, örökségének a kimentésére, illetve a még létező magyar diákság bevonására a magyar oktatási hálózatba szórványközpontokon keresztül. Az RMDSZ-nek az eddiginél is komolyabb hangsúlyt kell fektetnie a szórványosodás kérdésére. A modernizáció Czika szerint a mentalitás modernizálása is, a „román társadalom néhány terület kivételével (pl. vallás, babonák, néphagyományok) jelenleg sokkal jobban nyit, mint az erdélyi magyar. ” „Néhol váltani kell a globalizációellenes, elszigetelt, XIX. századot idéző nemzeti-keresztény diskurzuson. ” /Czika Tihamér: Őszintén, tisztán látva. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22., 23./ Előzmény: Csutak István: RMDSZ: mer-e tovább lépni? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10.2009. február 2.
Erdély-szerte egyre gyakrabban emlegetett szükségszerűség a magyar ház, a szórványban a helybeli magyar közösségek identitásőrzést segítő otthona. Az RMDSZ-politizálás jövőjéről megkezdődött a vita. A volt államtitkár Csutak István így tette fel a kérdést: „képes lesz a közeljövőben a romániai magyar elit és vele együtt az egész közösség tudatosan kissé eltérni a statisztikai átlag diktálta viselkedésmintáktól?” Czika Tihamér úgy véli, hogy az erdélyi magyar szolidaritás hosszú távú munka, a mentalitás modernizálása nélkül nem számíthat sikerre. Parászka Boróka, az A Hét láthatóan talajvesztett főszerkesztőnője, miután gyakorlatilag felszámolta előbb a lap nyomtatott változatát, 2008 márciusa óta pedig az internetest is, most a budapesti Mozgó Világban, „egy frappánsra fabrikált jegyzetben” fejtette ki otthontalanságérzetét. Szerinte a magyar és a román ház, pontosabban a két ország között nincs különbség, „közös akol ez már, ez a két ország”. Parászka ilyen patetikusan halálhangulatosan zárta írását: „2009-ből a száz évvel ezelőtti Adyra visszatekintve bizony tudni már, hogy itt nem minden egész törött el, nem törött el semmi. Eleve szilánkos, széteső és huzatos a mi nem létező házunk. ” Arról, hogy P. B. -nek milyen másik ház kellene, arról nincs szó írásában. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2009. március 16.
Az erdélyi magyar kulturális életben is megkezdődött a Magyarországon már sok év óta tartó egymás ellen fordulás, a liberális értelmiségiek aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila ellen, aki Liberálisok /Hargita Népe, márc. 4./ címen a liberálisok elítélő cikket írt. A Transindex internetes portálon Kelemen Attila Ármin, a Transindex portál igazgatója, Gáspárik Attila és mások tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila írása ellen, felszólítva Kozán Istvánt, a Hargita Népe főszerkesztőjét, hogy március 15-ig „markánsan határolódjon el” a cikktől és tegyen ígéretet arra, hogy a Hargita Népe elővigyázatosabb lesz. /Civil állásfoglalás. = Transindex, márc. 11./ Sokan aláírták ezt az állásfoglalást, az Új Magyar Szó napilap, az Erdélyi Riport hetilap több szerkesztője, Parászka Boróka, továbbá egyetemi oktatók /Selyem Zsuzsa, Pásztor Gyöngyi, Könczei Csilla, Néda Zoltán, Magyari Nándor László például/, azután Eckstenin-Kovács Péter, Czika Tihamér, több doktorandusz és mások. Borbély Zsolt Attila kiállt György Attila védelmében, ő az író mellett kezdett aláírásgyűjtést. Kifejtette, hogy az SZDSZ hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő az ő víziójukban, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./ Mindhárom írást /György Attila cikkét, az ellene megfogalmazott állásfoglalást és Borbély Zsolt Attila írását/ együtt hozta: Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16.2009. április 29.
Elvárjuk, hogy a szórványba felnövő fiatal magyar identitástudatú legyen, írta Czika Tihamér az Új Magyar Szó Manna.ro honlapján. Erdélyben nagyon sok olyan közösség van, amelyek közép-távon nem fognak megmaradni. A szórványközpontoknak (Válaszút, Déva, Kőhalom, stb.) nagy jelentőségük van. Van-e megoldás a magukat megtartani és megszervezni már nem képes szórványközösségek számára? Czika Tihamér szerint a Duna Tv üzenete „idegen a szórványban élő fiatalok számára”, jobb lenne, ha a fiatal az RTL Klub és TV 2, „számára élvezhető, emészthető műsorán” nőne fel. Czika Tihamér szerint a megoldás a magyar kereskedelmi média eljuttatása. Gyakran elhangzik: szórványban sok a vegyes házasság, az ezekben felnövő gyerekek meg legtöbbször románokká nőnek fel. Czika megállapította, soha senkin nem szabad számon kérni a párválasztását. Joga van-e a városi értelmiségnek a vidéki szórványközösségekben élőkre „erőszakolni” saját magyarságmegmentési mentalitását? – tette fel a kérdést. /Czika Tihamér: Magyar szocializálódás a szórványban. = Manna.ro. ápr. 28./2009. május 19.
Néhány napja új repülőtér-terminált avattak Kolozsváron. Emil Boc miniszterelnök, volt polgármester újra megemlítette, hogy Kolozsvár a multikulturalitásában más, mint az ország többi nagyvárosa. Azonban a kolozsvári városvezetés esetében a multikulturalitás üres szlogen. Kolozsvár esetében az évszázadok folyamán a multikulturalitás alapvetően a magyar, a román és a német (szász) etnikum együttéléséről szólt. A város magyarságát, a magyar örökségét, és nem utolsó sorban a városba érkező turisták háromnegyedét kitevő magyarokat mellőzi a város vezetése a következőkben: 1. A város bejáratánál hiányzik a kétnyelvű tábla, a város magyarsága gyakorlatilag 20 éve kéri ezt. 2. A vasútállomásról hiányzik a kétnyelvű tábla. 3. Nem vették le a magyarok ellen uszító táblákat Biasini szállóról és Baba Novac szobráról, a magyarellenes táblát a jogi kar épületéről, a fellegvári keresztről és nem utolsó sorban Mátyás király szobráról. 4. Máig nem hivatalos nyelv a magyar a közigazgatásban. A városvezetés 2002 óta a 20 százalékos küszöbre hivatkozik. Azonban törvény nem tiltja, hogy e küszöb alatt is alkalmazzák valamely kisebbségi nyelv használatát. 5. Kimaradtak a magyarok a városháza turisztikai kommunikációjából. Nincs hivatalos magyar várostérkép, hiányzik a magyar nyelv az újonnan felszerelt információs bódéknál, turisztikai brosúrákat sem nyomtattak magyarul. Ugyanakkor a románul és nemzetközi nyelveken megjelenő promóciós anyagok teljesen mellőzik a város magyar történelmét. 6. Kimaradtak a magyarok a városháza adminisztratív kommunikációjából. Sem a polgármesteri hivatal nyomtatott tájékoztató lapjának sem a honlapjának nincs magyar verziója. 7. Az új utcák elnevezésénél nem tartják be az etnikai arányokat. A belváros utcaneveinek sokszoros újranevezései nem tükrözik már a város kétnyelvűségét. 8. A városháza nem kíván kellemes ünnepeket a magyaroknak, csak románul kívánnak kellemes ünnepeket. 9. A városháza jellegzetesen kihagyja a magyarokat az általa szervezett, vagy társszervezett rendezvényekről. 10. A városháza mellőzni kívánja a magyar nyelvet az emlékműveket jelölő táblákról. Mindezek ellenére beszélnek Kolozsvár multikulturális jellegéről. Valójában a város kommunikációjának és jelzésvilágának teljes elrománosítása folyik. /Czika Tihamér: Üres szlogen a multikulturalizmus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/2009. május 25.
Május 24-én tartotta országos gyűlését a Szabadelvű Kör liberális RMDSZ-platform a bonchidai Bánffy-kastélyban. A tanácskozáson alapszabályzat-módosításra és tisztújításra is sor került. A liberális platform tagjai újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert az elnöki tisztségbe. A vezető testület tagja még Péter Hunor ifjúsági alelnök, Czika Tihamér kommunikációs és szervezési alelnök, Egyed Péter művelődési, oktatási és tudományos kutatásért felelős alelnök, Hegedűs Csilla a szervezeten belül megalakuló liberális egyesület elnöke, Magyari Nándor pedig a kül- és pártkapcsolatokért felelős alelnök pozícióját tölti be. A Szabadelvű Kör liberális értékeket hordozó egyesületet kíván bejegyezni, az utóbbi időben ismét elszaporodott antiszemita-, cigány- és magyarellenes szlogenek visszaszorítását tűzi ki célul. /F. ZS. : Tisztújítás a Szabadelvű Körben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Eckstein-Kovács Pétert elmondta: ez az utolsó elnöki mandátuma. Hozzátette: két év múlva nem kíván indulni az elnöki tisztségért, ezzel példát mutatva majd másoknak is akik „túl sokat ültek a karosszékben”. Az eseményen rész vett többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ Ügyvezető elnöke, Eörsi Mátyás, az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ ügyvivője, és László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kolozsvár alpolgármestere is. A liberálisok állásfoglalásban tiltakoznak az erdélyi magyar közéletben egyre sűrűbben fellelhető szélsőséges eszmék jelenléte ellen, megállapítva, a gyűlöletbeszéd kilépett a honlapok, blogok világából, és változatos módszerekkel kíván híveket szerezni a mássággal szembeni intoleráns eszméknek. Egy másik dokumentum szerint a szabadelvű platform köszönti a Magyar Összefogás listájának létrejöttét, és kifejezi részvételi szándékát az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) munkálatain. A harmadik állásfoglalás a kolozsvári műemlék-épületekre kihelyezendő többnyelvű táblák kérdését tárgyalta. „Természetes igényünk, hogy szerény megemlékezésként az épített örökséghez való hozzájárulásukat nyelvükön/nyelvünkön való feliratozással tiszteljék meg” – áll a Szabadelvű Kör állásfoglalásában. /M. Á. Zs. : Eckstein, ötödször és utoljára. Hetedik Országos Gyűlését tartotta az RMDSZ Szabadelvű Köre. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2009. június 20.
Czika Tihamér megdöbbenéssel olvasta a Szabadság hasábjain a Főtér-féltő cikkek sorozatát. Jöttek a nemzetféltő vélemények, majd a megszokott erdélyi magyar modernizációellenesség. A fák kivágása elleni tiltakozás nemzeti paranoia. Bogdán Tibor cikkében (Főtéri bársonyos pogrom, Szabadság, június 17.) kisebbségellenes „pogromnak” nevezte a Főtér átalakítását. Czika megmagyarázta: a pogromok általában erőszakkal, mészárlásokkal végződnek. Bogdánnak az fáj, hogy a Főtéren esetleg rock-koncertek, sörfesztiválok lesznek, közben a „rock már évtizedek óta klasszikus érték”. Czika megnyugtatott mindenkit: a Főtéren nem lesznek a rock-koncertek. Egy mondattal egyetértek Bogdán írásából, írta: „Kolozsvár új Főterét is elsősorban a kolozsváriaknak – közöttük az itteni magyaroknak – kell elfogadniuk, magukénak érezniük”. Kolozsvár új főterét tehát nem az innen elvándoroltaknak kell magukénak érezniük. Bogdán cikkében nem is a Főtérről van szó, „hanem ugyanarról a magyar többségű régi Kolozsvárért szenvedő sirámról, amelyet már megszokhattunk a Szabadság hasábjain megannyi cikkben. ” Czika kifejtette: az átalakulást nem lehet visszafordítani. A magyar Kolozsvár „sosem fog visszatérni”. Sokkal fontosabb, hogy kierőszakoljuk „a multikulturalitás, a magyar nyelv és örökség nyílt felvállalását. ” Nem a múlt siratása az út, hanem az alkalmazkodás. Értékeinknek helyet kell biztosítani a városban, a cikkíró szerint „erre van lehetőség”. /Czika Tihamér: A nemzeti paranoia esete a Főtérrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./2009. június 23.
Bogdán Tibor aggodalommal írt arról, hogy kétes értékű „modernizációs törekvések” áldozatává válhat a Főtér (Főtéri bársonyos pogrom, június 17.), már ennyiért is „nemzeti paranoiával”, „Kolozsvárért szenvedő” sirámmal vádol meg őt Czika Tihamér (A nemzeti paranoia esete a Főtérrel, Szabadság, június 20.) holott éppen ő riogatott azzal, hogy a „zöld köntösbe bújtatott nemzetféltő vélemények”, „a nosztalgiák”, „a megszokott erdélyi magyar modernizációellenesség” nyomán „az útjavítás is magyarellenes tevékenységgé válik”. Bizony Romániában akár az útjavításnak-építésnek is lehet magyarellenes éle, amikor a hivatalos román politika a Brassó–Budapest észak-erdélyi autópálya helyett a Marosvásárhely–Iasi sztráda építését szorgalmazza, jegyezte meg Bogdán Tibor. Czika szerint Bogdánnak nem a nyilvános rendezvények és a nyomukban maradó szeméthalmaz, hanem a rock műfaja ellen van kifogása. Czika a rendezési terv általános elfogadottságáról beszélt, holott többszáz látogató írta be a véleményező könyvbe, hogy nem ért egyet a tervezett átalakítással. /Bogdán Tibor: Multikulturális Főtér-temetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2009. június 24.
A szabadság fogalmilag nem kellőképpen tisztázott. Az egyik közíró pogromot vizionál, nemzeti paranoiát emleget ott, ahol a másik ember szülővárosa örökölt arculatát védi. Szilágyi Júlia természetesnek tartja, hogy egy templomkertben fák legyenek. Aki pedig szembeállítja egy bizonyos városeszmény vizuális folytonosságát a haladással, modernitással, európaisággal, az elég különös módon szelektív. /Szilágyi Júlia: Szabadság, másképp. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Nem írja ki a nevét, de a szerző Czika Tihamér cikkével (A nemzeti paranoia esete a Főtérrel, Szabadság, jún. 20./ vitatkozik.2009. június 26.
„Kolozs megye jobban teljesített az idei júniusi EP-választásokon, mint a 2007-es európai parlamenti, illetve a 2008-as parlamenti megmérettetésen”, tájékoztatta június 25-én László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Megyei Képviselők Tanácsát (MKT). Az önálló elnökjelölt állítását szkeptikusan fogadták a küldöttek. Többen is úgy vélték, alaposan meg kell fontolni a jelöltállítás gondolatát. Vekov Károly szerint a felsorolt nevek közül egy sincs olyan, akit szélesebb körben elfogadnának. Az egyik esélyes jelölt, Kelemen Hunor ellen azt a kifogást fogalmazta meg, hogy a fiatal politikus, amikor kulturális államtitkári tisztséget töltött be, nem volt hajlandó még csak fontolóra se venni Tompa Gábornak, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatójának leváltását, pedig többen is kifogásolták „káros színházpolitikáját”. Az MTK ülésén tárgyaltak a Kolozs megyei RMDSZ elnökségének kiegészítéséről is. Heves vita volt. Többen kifogásokat emeltek Czika Tihamér személyére vonatkozóan. Sokak egybehangzó véleménye szerint Czika nem méltó a Kolozs megyei alelnöki tisztség betöltésére mindenekelőtt az egyházi iskolákról képviselt álláspontja miatt. Czika „védőbeszédében” többek között a magánvéleményhez való jogát kérte ki. /Sz. K. : Csonka maradt a megyei RMDSZ elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2009. július 11.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) július 10-én tartott ülésén a megyei szervezet elnökségének a kiegészítéséről tárgyaltak, mivel a június 26-i gyűlésen nem sikerült dönteni az ügyben. Ez alkalommal is élénk vitát váltott ki a kommunikációs alelnöki tisztségre egyedül pályázó Czika Tihamér jelöltsége. A pénzügyi és vidékfejlesztési alelnökségre pályázó személyeket – Horváth Anna és Szenczi Bianka – megszavazták. Czika Tihamér pályázatát az MKT döntő többsége elutasította. Czika Tihamér azt nyilatkozta: „Ameddig az MKT többsége a múltat nézi, s nem a jövőt, addig nincs helyem ebben a tisztségben!” /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége /Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2009. július 17.
Megfenyegették a kuruc. info szésőjobboldali portálon Czika Tihamért, az RMDSZ jogi és kommunikációs tanácsosát. A szerző a Czika Tihamérnak a manna.ro internetes portálon megjelent írásait kritizálják, melyek szerintük „az autonómia, a kereszténység és a család elleni kirohanások”. A portál magyarellenesnek titulálta Eckstein-Kovács Pétert, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosát, valamint Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ felelős szerkesztőjét, utóbbit a június 16-án megjelent „Közpénz a szélsőjobbnak“ című cikk miatt. /Feljelentés a kuruc. info ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2009. július 27.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nyílt levélben tiltakoznak Eckstein-Kovács Péter és Czika Tihamér szervezetüket megbélyegzően szélsőséges jobboldalinak tituláló nyilatkozatai ellen, amelyekben látszólagos tájékozatlanságot és tudatos ferdítést vélnek felfedezni. Közölték, hogy az EMI Csíkszeredán a Budaházy melletti tüntetésben nem vett részt, és a rendezvényen nem képviseltette magát. Az EMI és a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két különálló szervezet, amelynek rendezvényei, programja és megjelenési formái különbözőek. A két szervezet tevékenységének összekeverése tudatos zavarkeltés. Az EMI független ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát. Az EMI táborában és különböző rendezvényein azon közéleti szereplőknek, szakértőknek, neves személyiségeknek biztosít nyilvánosságot, akik a magyarságért tevékenykednek. Az EMI radikális, következetes, de nem szélsőséges, nem kirekesztő, célja: tenni a Kárpát-medencei magyarságért. Az EMI nemzeti ügyek előmozdításáért különféle – akár politikai – szervezetekkel, csoportosulásokkal működik együtt, így lett tagja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak (EMEF) is. A Hargita Megyei Önkormányzat nem támogatója az V. EMI-tábornak, hanem partnere, ugyanúgy, ahogy Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala és több civil szervezet is. Az EMI válaszát kézjegyével ellátó Soós Sándor elnök a továbbiakban megjegyezte, hogy az Eckstein-Kovács Péter nevével fémjelzett csoportosulás nyíltan elkötelezett partnere a magyarországi, szétesőben lévő Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ), amely párt következetesen a nemzeti érdekek elleni cselekedetekről híres, és a december 5-i népszavazáskor a NEM-re való szavazásra buzdított. Soós Sándor felkérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy ne importálja az SZDSZ szélsőjobboldallal való riogatásait Erdélybe is. Az augusztus 5–9. között sorra kerülő V. EMI-táborba várják a szabadelvű csoportosulás tagjait is. /Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./ Előzmény: Horváth István, Parászka Boróka, Salamon Márton László: Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15.2009. augusztus 11.
Mióta Kolozsváron a Főtér feldúlása májusban elkezdődött, jó néhányan írtak róla. Egyesek bírálták az átalakítást. Ezekre sütötték a „negatív hozzáállás” bélyegét. Voltak, akik egyenesen „magyar paranoiát” varrtak a tér arculatát védők nyakába. Miért negatív a tér jó száz éves arculata melletti kiállás? Akkor, amikor ez lényegében hagyományőrzés. És ma világszerte erre törekednek. És miért pozitív a tér átalakítása melletti kiállás? Talán a Szent Mihály-templomot is el kellene tüntetni a „magyar paranoia” kezelése során? A kérdésnek mellékhatása is volt. Czika Tihamér megpályázta a Kolozs megyei RMDSZ kommunikációs alelnökségét. Azonban a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT), ismerve Czika egyházi iskolákat kifogásoló szabadelvű nézeteit, továbbá a Főtér átalakítását ellenzőkre sütött „magyar paranoia” bélyegét, megválasztását kétharmados többséggel elutasította. Erre ő kijelentette, addig nincs helye a megyei RMDSZ vezetőségében, amíg az MKT „múltba tekintő”. Éppen az ő véleménye a múltba tekintő. A kommunista múltba. /Asztalos Lajos: Főtér, divat, üzlet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2009. november 4.
A kolozsvári önkormányzat kezdeményezésére november 24-én hivatalosan átadják a kincses város részben átalakított Főterét. Az átalakítással sokan nem értettek egyet, mások pedig a modernizációs szükségre való hivatkozással támogatták a helyhatóság döntését. A kolozsvári magyar fiatalok civil tiltakozást szerveznek a magyar jellegű rendezvénypontok hiánya miatt. A megmozdulás kezdeményezője, Czika Tihamér, aki a blogján jelentette meg a Tiltakozzunk együtt a Főtér átadásán! című felhívást. Gergely Balázs is csatlakozott, együtt szervezik az akciót. Czikának nem a Főtér átalakításával kapcsolatban van kifogása, hanem a magyar jellegű rendezvények hiánya miatt. Párt- és kampányrendezvényről van szó – nyilatkozta László Attila RMDSZ-es alpolgármester. Nincsenek kétnyelvű plakátok, ez mutatja, hogyan a jelenlegi román városvezetés kezeli a kétnyelvűséget, a multikulturalitást. /Kiss Olivér: Magyar vonatkozású rendezvény nélkül adják át ma a Főteret. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./